Egyiptom a legn�pesebb arab orsz�g. Lakosainak sz�ma meghaladja 70 milli� f�t. A lakoss�g t�lnyom� r�sze a N�lus menti ter�leteken �s a Szuezi-csatorna mellett �l. Legnagyobb v�rosa Kair�, ahol 20 milli� k�r�lire becs�lik lakoss�gsz�mot. Nagy-Kair� 457 n�gyzetkilom�teres ter�leten fekszik. Az iszl�m vall�st k�vet�k ar�nya 90%, a fennmarad� 10% kereszt�ny vall�s� (f�k�nt kopt).

Egyiptom m�v�szete

Egyiptom m�v�szeti t�rk�pe eg�szen sokoldal�. Alkot�sok a legkor�bbi id�szakokt�l fennmaradtak. K�csiszol�sos eml�kek a paleolitikus korb�l, majd k�s�bb szikl�ba v�sett alkot�sok, festett ker�mi�k. Az �birodalom kor�b�l sz�rmazik a h�res Narmer-paletta, valamint k�l�nf�le szt�l�k. Az egyiptomi m�v�szet k�z�ppontj�ban m�r ebben a korszakban is az istenek vil�ga �llott, ennek r�nk maradt eml�kei a masztab�k (a masztaba �egyiptomi kocka alak� s�r). Az �birodalom, �s az eg�sz egyiptomi m�v�szet legmonument�lisabb alkot�sai a h�res gizai piramisok, de jelent�s az Imhotep-f�le szakkarai s�rkomplexum is. Tov�bbi jelent�s egyiptomi m�v�szeti eml�kek: Mentuhotep-templom, Tutanhamon f�ra� s�rja, karnaki Amon-templom, Kir�lyok v�lgye, Szfinx.