Egyiptomr�l

Egyiptom a Szahara sivatag keleti r�sz�n h�z�dik, �gy sivatagi �ghajlat uralja, lesz�m�tva egy keskeny mediterr�n s�vot �szakon. Kair�ban a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 14 Celsius fok, j�liusban pedig 29, az �vi csapad�kmennyis�g 42 mm. Az id�j�r�s teh�t a nyaral�k sz�m�ra kiv�l�. Egyiptom meghat�roz� term�szeti �rt�ke a N�lus foly�, melyet keleten az Arab-sivatag, nyugaton pedig a L�biai-sivatag fog k�r�l. Ezeken k�v�l az orsz�gban hatalmas k�z�phegys�gek, m�szk�- �s homokk� fenns�kok tal�lhat�k. A mell�kelt t�rk�p (Egyiptom t�rk�pe) seg�t jobban elhelyezni az orsz�got.

A N�lus fels� szakasz�n a foly� sebesen rohan, majd az als� r�szen kisz�lesedik, ez�ltal �nt�zve �s term�keny iszappal megt�ltve a ter�letet, amely Egyiptom z�ldell� veget�ci�j�t teremti meg. A N�lus Egyiptom �ltet� art�ri�ja, miut�n d�li-�szaki ir�nyban �tszeli az orsz�got deltatorkolattal �mlik a F�ldk�zi-tengerbe.

Egyiptom lakoss�ga t�lnyom� t�bbs�gben a N�lus term�keny v�lgy�ben �l, itt a n�ps�r�s�g 1000 f�/n�gyzetkilom�ter. Jellemz�, hogy igen magas a sz�let�si ar�ny az orsz�gban. Egyiptom t�bbi r�sz�n csup�n kisebb o�zisokban �lnek emberek. Egyiptom v�rosfejl�d�se k�zepes, a lakoss�g k�r�lbel�l fele �l v�rosokban, melyek k�z�l Kair� �s Alexandria a legjelent�sebbek - term�szetesen a N�lus partj�n helyezkednek el.