�kori Egyiptom

Az �kori Egyiptom hossz� ideig fenn�lt �kori, nagy folyam menti civiliz�ci� volt �szak-kelet Afrik�ban. A N�lus v�lgy�ben fek�dt a foly� k�z�ps� �s als� szakasza ment�n �szakon a N�lus-delt�ja �s a N�lus negyedik katarakt�ja k�z�tt, legnagyobb kiterjed�s�t az i. e. 2. �vezredben �rve el az �jbirodalom idej�n. Egyes korszakokban a birodalom a K�zel-Keletet, a Keleti-sivatagot a V�r�s-tengerig, a S�nai-f�lszigetet �s a mai L�biai-sivatagot is mag�ba foglalta. Az �kori Egyiptom t�bb mint h�rom �s f�l �vezreden kereszt�l fejl�d�tt. T�rt�nete i. e. 3150 k�r�l kezd�d�tt a N�lus menti telep�l�sek egyes�t�s�vel �s i. e. 31-ben �rt v�get, amikor is a R�mai Birodalom elfoglalta a birodalmat, b�r nem �k voltak az els�, akik megszerezt�k az uralmat Egyiptom f�l�tt.

Az egyiptomiak orsz�gukat sz�mos n�ven emlegett�k, pl. Kem, azaz "Fekete F�ld" vagy Ta-meri, azaz "Szeretett F�ld". Ez ut�bbit nagyon komolyan gondolt�k: egyiptomi sz�m�ra idegen f�ld�n �lni s f�leg meghalni gy�l�letes �s szomor� gondolat volt.

Az egyiptomi civiliz�ci�t �s t�rsadalmat sokan merevnek, arisztokratikusnak, kasztszer�nek; irracion�lisnak �s a hal�l szeretet�re �p�l�nek; elm�ltnak, t�volinak �s moderntelennek tartj�k. Ez a k�p azonban t�ves. Az egyiptomi civiliz�ci� a maga kor�ban nagyon �letteli, v�ltozatos, sok meglep�en modern kultur�lis jellegzetess�get mutat�, �s a szoborszer� merevs�gn�l sokkal rugalmasabb volt. A g�r�g�k �s egy�b fiatalabb kult�r�k, melyeket ma a modern eur�pai civiliz�ci� kezdeteinek tartunk, a mezopot�miai kult�r�k mellett az egyiptomiakat tekintett�k mintak�peiknek.