Kult�r�ja

A f�v�ros, Kair�, Afrika legnagyobb v�rosa, �vsz�zadok �ta kultur�lis, oktat�si �s kereskedelmi k�zpont.Egyiptomban mind az iszl�m, mind a kereszt�nys�g befoly�sa meghat�roz�. Az Al-Azhar Egyetem a legr�gebbi iszl�m fels�oktat�si int�zm�ny: 970 k�r�l alap�tott�k az azonos nev� mecsettel egy�tt. Mindenkori els� ember�t hagyom�nyosan a szunnit�k legf�bb vezet�j�nek tartj�k (ilyen hivatalos c�m nem l�tezik).

A Kopt Ortodox Egyh�z mintegy 50 milli� h�v�j�nek vezet�je az alexandriai p�tri�rka.B�r nem t�l gazdag orsz�g, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 m�holdas csatorna �zemel, �s �vente t�bb mint sz�z film k�sz�l, imm�r az �j st�di�negyedben is, amelyet -a Kelet Hollywoodj�nak- neveznek. A filmiparban f� versenyt�rsai a t�rs�gben a Perzsa-�b�l �llamai �s Libanon. Az arab orsz�gok k�z�l egyed�l Egyiptomban tal�lhat� operah�z.

M�r Egyiptom t�rt�nelm�nek korai id�szak�ban, az archaikus korban kibontakoztak az egyiptomi vall�s �s az egyiptomi �br�zol�m�v�szet jellemz� von�sai, s m�r enn�l is kor�bban megjelent az �r�sbelis�g a hieroglif �r�s form�j�ban. Hab�r az irodalmi alko�t�sok z�me vall�sos t�m�j�, m�r az Els� �tmeneti Kor idej�n megjelenik az elbesz�l� irodalom, s az �jbirodalom v�g�n a szerelmi l�ra is. A b�lcseleti gondolkod�s �s a magasan fejlett etika produktuma az �birodalom idej�n megjelen�, s a k�sei korokig m�velt intelemirodalom.

Az �p�t�szet, amelynek emblematikus alkot�sai a gizai piramisok, fejlett m��szaki ismeretekr�l tan�skodik. Egyiptomban igen er�s a hagyom�nytisztelet, s az �r�sbelis�g is j�r�szt ennek a szolg�lat�ban �ll, �m ez nem akad�lyozza az intellektu�lis fejl�d�st, nem g�tja az �j dolgok ir�nti �rdekl�d�snek.
Ezt mutatja, hogy viszonylag kor�n megjelenik az egyiptomi tudom�nyoss�g, de ezt mutatj�k az olyan t�rekv�sek is, mint Hatsepszut kir�lyn�nek a mai Szom�lia vid�k�re ind�tott kereskedelmi �s felfedez� expe�d�ci�i. K�s�bb II. N�k� �jj��p�ti a N�lus �s a V�r�s-tenger k�z�tti csatorn�t, �s exped�ci�t k�ld Afrika k�r�lhaj�z�s�ra.

Egyiptom az �jbirodalom idej�n nagy hat�st gyakorolt Sz�ria-Palesztina v�ros�llamainak kult�r�j�ra, ennek tal�n legnagyobb eredm�nye a f�n�ciai �r�s, amelynek jelei - �s ezen kereszt�l a mai �r�sok t�bbs�g�nek jelei is - egyiptomi �r�sjelekb�l sz�rmaznak. Az �si kult�r�t a r�mai cs�sz�rkor v�g�re felv�ltja a hellenisz�tikus jelleg� kopt kult�ra. Az egyiptomi kult�ra egy saj�tos form�ja jelent meg a mai Szud�n ter�let�n l�trej�tt n�biai kir�lys�gok: Napata , majd ennek folytat�sa, Mero� kult�r�j�ban.