Egyiptom t�rt�nelme, t�rt�nete
(Tudom�nyos T�rt�nelme)

Egyiptom a civiliz�ci� egyik legr�gibb, legsokoldal�bb t�rt�nelm�vel rendelkezik. F�ra�k, istenek, piramisok, Kheopsz, Ramszesz, M�zes... A ter�let m�r a t�rt�nelem el�tti korban ben�pes�lt, s Egyiptom i.. e. 3200-t�l m�r akt�v szerepet j�tszott a t�rt�nelemben. Maneth�n �egyiptomi t�rt�net�r� kutat�sai szerint harminc dinasztia uralkodott a f�ra�-kori Egyiptom h�rom �vezrede alatt. Az �kori Egyiptom a kult�ra egyik b�lcs�je.

 

�kori Egyiptom �birodalom (i. e. 3200-2280): nagy piramisok korszaka - Dzs�szer, Imhotep, Sznofru, Kheopsz, Khephr�n, M�kerinosz

K�z�pbirodalom (i. e. 2052-1770): az els� th�bai cs�sz�rs�g, h�kszosz t�mad�s

�jbirodalom (i. e. 1580-1085): utols� nagy korszak - Ramszesz, Ehnaton

K�s�i kor (i. e. 1085-332): perzsa t�mad�s, Nagy S�ndor h�d�t�sa

Hellenisztikus Egyiptom (i. e. 332-30): a Lagid�k uralma

R�mai Egyiptom (i. e. 30-i. sz. 395): Kleop�tra

Biz�nci fennhat�s�g (395-642)

Arab Egyiptom (642-1517): iszl�m vall�s �s arab nyelv elterjeszt�se; Abb�szid�k, T�l�nid�k, F�timid�k, Ajj�bida-dinasztia, Mamelukok

Gyarmatos�tott Egyiptom (1517-1922): Egyiptom az Ottom�n Birodalom provinci�ja, Mohamed Ali, angol protektor�tus, f�ggetlens�g elnyer�se

Egyiptomi Arab K�zt�rsas�g (1953-): k�zt�rsas�g kiki�lt�sa, Nasszer, fejl�d�s.

A ter�let viszonylagos elszigetelts�ge �s a foly� �venk�nti �rad�sai k�vetkezt�ben a N�lus v�lgy�ben alakult ki az �kori Egyiptom, az �kor egyik legfejlettebb civiliz�ci�ja, miut�n M�n�sz (egyes forr�sokban Mina) i. e. 3000 k�r�l egyes�tette Als�- �s Fels�-Egyiptomot. A birodalom mintegy h�romezer �vig �llt fenn; az utols� (XXX.) dinasztia hatalm�t a perzs�k d�nt�tt�k meg (Kr. e. 525). K�s�bb Egyiptom g�r�g, r�mai, biz�nci, majd ism�t perzsa k�zre ker�lt.
Az arabok a 7. sz�zadban h�d�tott�k meg a ter�letet, hat �vsz�zadig tart� uralmuk alatt v�lt Egyiptom arab nyelv� �s iszl�m vall�s� orsz�gg�. 1250 k�r�l a mamelukok vett�k �t a hatalmat; majd 1517-ben az orsz�g az Oszm�n Birodalom r�sze lett.

A Szuezi-csatorna elk�sz�lte (1869) ut�n Egyiptom a vil�gkereskedelem fontos k�zpontja lett, ugyanakkor p�nz�gyi v�ls�gba is ker�lt. Befektet�sei v�delme �rdek�ben a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban �tvette a korm�nyz�st, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszm�n Birodalom r�sze volt.

1922-ben nyert r�szleges, majd a II. vil�gh�bor�t k�vet�en teljes f�ggetlens�get. 1952-ben I. Faruk kir�lyt katonai puccsal elt�vol�tott�k, �s hely�re fi�t, II. Ahmed Fu�dot nevezt�k ki. Az Egyiptomi K�zt�rsas�got v�g�l 1953. j�nius 18-�n ki�ltott�k ki; els� eln�ke Mohamed Naguib volt. Lemond�sa (1954) ut�n Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigur�ja vette �t az eln�ki hatalmat, �s az egyiptomi n�p birtok�ba vette a Szuezi-csatorn�t, mely az �n. szuezi v�ls�ghoz vezetett (1956).

1958 �s 1961 k�z�tt Egyiptom �s Sz�ria uni�t alkotott, Egyes�lt Arab K�zt�rsas�g n�ven. Gamal Abdel Nasszer eln�ks�ge alatt a Szovjetuni�t tekintette legf�bb t�mogat�j�nak annak ellen�re, hogy az el nem k�telezett orsz�gok mozgalm�nak egyik alap�t�ja volt. 1968-ban az �n. hatnapos h�bor�ban az izraeli hader� s�lyos veres�get m�rt az egyiptomira. Megsz�llta a S�nai-f�lszigetet. Gamal Abdel Nasszer 1970-ben bek�vetkezett hal�la ut�n h� t�mogat�ja, Anvar Szadat vette �t a hely�t, aki el�sz�r laz�tott a szovjetekhez f�z�d� kapcsolaton, v�g�l felsz�molta azt. 1973-ban �sszehangolt sz�r-egyiptomi t�mad�s indult Izrael ellen (�n. jom kippuri h�bor�), amit a zsid� �llam csak amerikai diplom�ciai seg�ts�ggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezut�n az imm�r Washington fel� orient�l�d� Szadat az orsz�g gazdas�gi neh�zs�geire val� tekintettel b�ket�rgyal�sokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezm�nnyel pecs�teltek meg. Ekkor Egyiptom elismerte Izrael �llami l�t�t, Izrael pedig kivonult a Sinai-f�lszigetr�l. B�r a nyugati k�zv�lem�ny szem�ben nagyot n�tt, Szadat bels� t�mogat�sa rohamosan cs�kkenni kezdett, v�g�l 1981-ben mer�nylettel v�geztek vele. Ut�dja a ma is hivatalban lev� Hoszni Mubarak lett.